*.*

…

GANGIGOLTAM♥

ésakezemneksemmibaja:)

cócuss

Tegnap Szilvi vezetgetett Gangin kétkört éshátén majdnem elsírtam magamat örömömben. Valami nagyon helyrebillent bennem, mert azóta semmi bajom nincs és folyamatosan mosolyoghatnékom van. :)

Egyszerűen imádom a picilányt♥

döntésképtelenség

Szombat reggel mesélte Szilvi, hogy pénteken megugrattatták a lovakat szabadon és rájöttek, hogy miértnem ugrik Parika. Annyi a lényeg, hogy rosszul érkezik le és lerakja a bokáját is a földre, és ez fáj neki. Emiatt bubuka soha többet nem ugorhat. Kérdezték, hogy szomorú vagyok-e. Nem, emiatt nem vagyok szomorú. Örülök neki, hogy kiderült, mert annak semmi értelme nem volt, hogy vertem rá az összes ugrásra mint egy idióta. Ráadásul ha később jövünk rá kitudja mekkora kárt okozhattam volna szegénykének. Csakhogy fel lett ajánlva nekem Babilon, bocsánat A BABILON. Ha elfogadom Babikát akkor Parázs végképp kiesik, merthogy 3 lóra nem lenne időm. Szóval most választanom kell, hogy Babilon vagy Paribúú.

Az a baj, hogy nem érzem magam olyan helyzetben, hogy vissza utasíthassam, mert Pistabácsi maga találta ki elvileg és abból ha aztmondom nemkell csak a sértődés van. Emellett simán megteheti, hogy közli, hogy jó ha a Babilon nem akkor Parázs SEM. Noshát ezzel sem fogok előrébb járni. Fogalmam sincs, hogy mitcsináljak. Ha ép ésszel reálisan végiggondolom, akkor mindenképpen ugrálnom kéne örömömben, hogy fúú Babika a tapasztalt versenyló. De ha egy kicsit is beleviszem az érzelmeimet, akkor egyszerűen képtelen vagyok lemondani a picipacómról. Sokkal fontosabb már nekem maga a ló, mint az, hogy én haladjak az ugrással. Ha szeretsz valakit akkor vele akarsz lenni és nem érdekel, hogy sokkal jobbat is kaphatnál. Mmint szerintem ez normális embereknél ígyvan.

Emellett fogalmam sincs, hogy Babilon lába hogy bírná az edéseket. Szilvi azért hagyta abba a vele lovaglást, mertmár nem bírta a lába a sok ugrást. Az a ló egész életében versenyszerűen ugrálgatott szóval a lábai nincsenek a toppon. Nemtudom, hogy miből gondolja Pistabácsi, hogy alattam bírná. Heti kettő ugró és min 1 idomító edzés szerintem nem egy 18éves ugrólónak való. Babikának annyi lenne a dolga, hogy álljon a bokszában és fedezgesse a kancákat, nemaz, hogy alattam ugrálgasson.

Egy másik hiba a történetben, hogyén egyszerűen nem szeretem. Nincs vele bajom, szívesen megsimogatom, nagyon rendes lovacskának tartom, de nem szeretem. Emlékszem, hogy amikor ráültem a Parikára hiába nem éreztem iránta semmit el voltam tőle ájulva, hogy úristen mennyire jó volt és mennyit áradoztam róla anyának a kocsiban. Babikán most ültem másodszor éshát meg kell mondanom, hogy nem vagyok elájulva tőle. Igen, gyönyörűszépen és kényelmesen ugrik, egyáltalán nem kell ráverni az akadályra, szöges ellentéte a picipacómnak, nadehát a lovaglás nemcsak ugrásból áll. Nemtetszik, hogy aprókat lép, nemtetszik, hogy folyamatosan szurkál. Najó be kell vallanom az tetszik, amikor előjön belőle a csődör és elkezd arcoskodni. És be kell ismernem aztis, hogy a sárgastübbenben sokkal kényelmesebb volt, mint amikor a pirosnyeregben ültem rajta. A legrosszabb az egészben pedig az, hogy amikor ülök rajta végig arra gondolok, hogy a Parikán is ülhetnék éshogy Parázzsal mennyivel jobb lenne. Lehet, hogy egy lusta dög, de nem érdekel. Ha én egyszer megszeretek valakit akkor nagyon szeretem minden hibája ellenére és hihetetlenül képes vagyok ragaszkodni hozzá. Belegondolni is fájdalmas abba, hogy többet nem ülhetek a Parázson. Minden alkalommal sírok egykicsit, amikor eszembe jut.

Folyamatosan gondolkozok, hogy hogy lehetne vmilyen köztes megoldást kitalálni, de már fogalmam sincs. Babilont igennehéz visszautasítani még akkor is ha én teljességgel azt érzem, hogy nekem nem kell. Vagy csak úgy, hogy Parikával lesznek az idomítók és Babikával az ugrók. De ezsem megoldható így, mert akkor Babilont is erősíteni kéne ésaz igényli az idomítóimat is. Vagyhamár mindenképpen Babilon lesz belőle, akkor úgy szeretném, hogy majdcsak tavasztól ésakkor legalább télen még tudnék járni a picipacómmal terepekre. Annyira szeretem, nemtudok lemondani róla, képtelenség.

Holnap idomító edzésem van. Hogy kire fogok ülni azmég számomra is igennagy rejtély. Szerintem sejtitek, hogy kire szeretnék. :) Én sajnos aztis, hogy kire fogok…

Szóval végülis idegileg készvagyok teljesen, lelkileg készvagyok teljesen éscsak akkor érzem jól magamat, amikor Gangival vagyok, mert akkor elfelejtek mindent azon kívül, hogy mennyire szeretem.

*.*

Picilovacskám elkezdett húzni az akadályra :)

igazából még múlthéten, de akkor bennemvolt hogy lehet csak átmeneti, denem. :)

*.*

PiciParázs nemsánta PiciParázs nemsánta PiciParázs nemsánta *.*

nyárnappalok

Úgy döntöttem lekapom a csodálatos csuklószorítómat vagy lehet a merevítő jobb szó rá (denem rájöttem csuklórögzítőnek hívják) és gépelek egy bejegyzést. Érzitek, hogy ez mekkora áldozat értetek? :D Tudok én írni azzal is csakhát nem a legkényelmesebb. Mondjuk ígyis elég távol vagyok a kényelmestől, mertmár most kezd fájni megint elég rendesen, hogy lekaptam.

Mostanság minden napom abból áll, hogy megyek lovazni. :) Ezzel tulajdonképpen nemis lenne semmi baj, mert ugye hosszú az este és a délután (hátmég az éjszaka :D) csakhogy énmár annyira meghaltam, hogy ha hazajövök azaz egyetlen kívánságom hogy ÁÁGY. Ígyígy nagybetűvel kétával. Parázs csodaszépen dolgozik nagyonjót tesz neki a mindennapi munka. Nekem kevésbé, mert a sok heveder húzogatástól, emelgetéstől, lóápolástól, lovaglástól teljesen szétment a csuklóm. Gondolom megerőltettem, de egy kétnapja  már eljutottam odáig, hogy egyszerűen balkézzel nem tudtam tisztítani a lovat, mert azzal a lendülettel, amivel odanyomtam a gyökérkefét ki is esett a kezemből a fájdalomtól. Naakkor jégzselé és kitartó fáslikeresés siker nélkül természetesen. Tegnap este viszont már olyan szinten volt az egész, hogy szóltam apának, hogy igencsak kéne. Ma kimentem benne és amikor Szilvi meglátta mondta, hogyinkább kihozza nekem azt a csuklórögzítőt. Egyébként már kezd fájni a jobb is, szóval igen erősen gondolkozok, hogyakkor majd arra megy a fásli. :D Hátigen Zsófika meg a faszántos ízületei :D

Szerintem a fáradtságom tegnap tetőzött, amikoris olyan állapotba jutottam, hogy többmint egy órán keresztül csak sírtam azt ismételgetve, hogy énezt nembírom. Anya többszöri mit kérdésére csak még hangosabban sírtam, hogy semmit. :D Valójában sokszor jön ki rajtam így a fáradtság. Nade utána álomba sírtam magamat vhogy és amikor felébredtem már minden sokkal jobb lett. :) Ezértis hiszik azt hogyénolyan húdenagy idegroncs vagyok. Jó aztmondjuk elismerem, hogy nincsenek kötélből az idegeim és cérnából sem, de csak vannak olyan tartósak mint pár hajszál. :D Igazából az embereket is egyre kevésbé tudom elviselni, egyre többet veszekedek és egyre kevesebb embernek vagyok hajlandó egyáltalán válaszolni msnen. Türelemhiányban szenvedek az a nagy harci helyzet.

És nézzünk szembe a tényekkel, ez semmit sem fog javulni. A következő  3 napom megint egyenlő a folyamatos rohanással az azutáni 4 meg szerintem csak lovazós lesz, de úgydöntöttem, hogy 30án pihenek. Elmegyek a tankönyvekért, amiknek egyrészét fogalmamsincs, hogy miért rendeltem meg és szívesen elbeszélgetnék azzal is, aki kitalálta, hogy reggel 8ra legyek ott, hogy azokat a felesleges táskanehezékeket hazacipeljem. Szóval hazavánszorgok aztán átalszom az egész hétfőt és kedden naaagyoooon kipihenten fogok menni 6ra a lovardába.

El nem tudom képzelni, hogy anyát mi szállta meg, de minden alkalommal, amikor hazaérek vhonnan elhangzik az a kérdés hogy naés a pasik? különböző változatokban. Énmegmár lassan kezdek kifogyni a nemleszaromapasikat szinonímáiból. Nemértem, hogylett ő most ilyen biztos abban, hogy nekem kell vki. :D Amikor ránézek ilyen szerinted van nekem időm erre fejjel akkor mindig elgondolkozó arcot vág és rájön, hogy hát tulajdonképpen nincs. Nem arról van szó, hogy nem tudnék rá időt szakítani ha akarnék, demost nemigen van tervben. És anyával ellentétben nekem a nagy fáradtságtól eszembe se jut, hogy a városban pasik után koslassak. Sajnálom, vmi biztosan rosszul működik bennem. :D

Nade én most megyek, mert holnap reggel lovazunk ésmég körmöshöz is megyek. Szegény szerintem lefordul a székről ha meglátja a körmeimet. :D Egykicsit leamortizáltam őket így a mindennapos használatban. Nadehát az a dolga, hogy megcsinálja. Aztán ha minden jólmegy lovasbolt, kobak, lovaglónadrág és megrendeljük a bőrcsizmát. *.* Menjenmár minden jól. mostazegyszer tényleg

agyhalálvan.címnincs

Én tisztában vagyok azzal, hogy mostanság nagyonritkán írok, de bevallom, hogy eszembe se jut hosszabb bejegyzéseket írni.

Szinte minden nap megyek ki a lovakhoz reggel és általában csak délutánra keveredek haza. Aztán hogy este mi történik az változó, de aludni igen keveset alszok. Emiatt nemkicsit vagyok elfáradva. Sokszor már csak az van bennem, hogy jaaj érjem el azt az ágyat, de aztán vmi mindig máshogy alakul és persze nemtudok korán feküdni. Na nem mintha bánnám. :) Imádok kint lenni velük. Parázs már nagyonnagyonszépen dolgozik, és nagyonnagyon büszke vagyok rá. Most az a terv, hogy ülök rá folyamatosan minden nap ésakkor hátha javul a kondija vmennyit. :) Már most látszanak rajta az izmok, pedig ezelőtt pufilovacska volt. Igaz, hogy fogyott, demár elkezdte visszahízni éshát mindenképpen jobban néz ki, mint amikor elkezdtem lovagolni. Szóval haladunk és végülis ez a lényeg. Ma ültem kint vele a karámban, mertegy kicsit megölték az emberek az idegeimet és úgyéreztem, hogyéncsak kettesben akarok lenni csöndben Parikával. Szóval kimentünk megvárta amég bemásztam énis és leültem és elkezdett enni. Nagyban elmerült a kajában aztán néha rájött, hogy nem felügyelt engem ésakkor megnézett, hogy élek-e még. :D Aztán ha nem simogattam meg, amikor odahajolt, mertmondjuk éppen a térdemre volt hajtva a fejem akkor elkezdett piszkálni, és amikor látta, hogymég mozgok és kiharcolta a simogatását is akkor visszafordult a szénához. Olyankis édes volt. :) Igaz, hogy  a drága telerakott engem is szénával mindenhol. :D A hajam lassan már tényleg kezdett a szénaboglyához közelíteni és csupa lónyál voltam a piszkálásától, de annyira jól esett ott ülni, hogyénazt elmondani nem tudom.

Demondjuk hétfőn nem mentem ki. A lányokkal mentünk be a városba. Tulajdonképpen a fő cél a bonanza volt, de voltunk szinte mindenhol. Kitaláltuk, hogy mi bizony kimegyünk a horzéba is. Noshát odasétálunk a búzára pont jön a barcikai busz na Heni mondja, hogy az tökéletes lesz. Felszállok mondom 4 diákot a besenyői elágazásig. Erre a pasi közli nagy bunkón, hogy megy közvetlenül besenyőbe is busz. Demondom mi nem oda megyünk. Najó akkor diákok vannak? Vannak. Hát persze meg kellett mutatni ésígy kiderült, hogy Enikőnél nincsen. Najolvan akkorez 3diák egy teljes lesz. Nahátaz anyádpicsáját. Leülünk és elkezdünk beszélgetni. Jó beismerem, hogy tudunk elég hangosan is, demost szerintem egész visszafogottak voltunk, depersze vmi vén alkoholista elkezdett pofázni éserre vmi asszony is a nagy felsőbbrendű fejével. -.-’ Noshát azért egyszerkétszer miis odaodaszóltunk, de kultúráltak voltunk és végülis a röhögést se olyan rendkívül hangosan űztük. Kíváncsi vagyok mit szóltak volna a buszon timihez. :D:D:D Na már majdnem ottvoltunk a buszmegállónál, amikor piros lett a lámpa. Megállt a busz és vártunk aztán egyszercsak vmi hirtelen felindulásból mégis kinyitotta nekünk az ajtót, hogymimostitt szálljunk le. :D Hát nemigaz, hogymég kb 10mpet nem bírt ki velünk. :D Amikor leszálltunk hívott Inez, de mimég úgy nevettünk, hogy a telefonba alig bírtam normálisan beszélni. :D A horze természetesen zárva volt, de legalább láttam Babykét és felmentünk a baloghba is, mert Heni meg akarta nézni Celluxot. Hát láttuk Celluxot. vagynem :D ugyanis nemigen tudta beazonosítani. :D

Egyébként hihetetlen, hogy milyen emberek vannak. Énitt ilyen tök nyugodtan éldegélek aztán ők meg nyilván azt gondolják, hogy én veszélyt jelentek rájuk. :D Énerre csak annyit tudok mondani, hogyha vmi nagyonjól megy akkor azt nem kell bizonygatni. :P Van aki folyamatosan egyre lejjebb süllyed a szememben. De legalább van aki mindig emlékeztessen rá, hogy a szánalomnak nincs határa. :) Énmár soksok hónappal ezelőtt is azthittem, hogy elvan érve az a szint ami alá nem lehet már menni, dehát úgylátszik tévedtem. Én naívan azthittem, hogy talán őmég rendesen is szocializálódott. Aztán rá kellett jönnöm, hogy nem. :D

Nincs olyan bensőséges titok, mint amely ló és lovas között alakul ki

hát ez van most

A tegnapi napomhoz annyi szeretnék hozzáfűzni, hogy *.* . Egyedül voltam kint egésznap és annyira jóvolt Gangival és Parázzsal lenni. Fél11től fél5ig voltam kint körülbelül. Behoztam Gangeszt leápoltam aztán lefutószáraztam.  Annyira nagyonnagyon ügyes. Szóra nyújta és rövidíti az ügetést, hallgat szinte mindenre amit mondok neki, csak a lépésbe való visszaállással vannak gondok, nade majd túlesünk azonis. Énmár mostis *.* fejjel szoktam bámulni. Állok középen a éscsak nézem és teljesen el vagyok olvadva és azt érzem, hogy szeretem. Mindennél jobban szeretem. Tudjátok eljutottam arra a szintre, hogyha vki ártani akarna nekem, akkor azzal tudna a legjobban ha neki ártana. Volt időm beülni egykicsit elé a patamosóba amikor készenlettem mindennel és arra vártam, hogy száradjon. A picilány úgy módszeresen végignyalta a két karomat csuklótól vállig aztán úgydöntött, hogy na a két kezemet is. :D Énis ott simogattam a fejét megcsak néztem és annyira jó volt végre csak vele lenni. Imádok vele kettesben lenni, imádok mindent ami vele kapcsolatos. Szerelmes vagyok erre nincs jobb szó. :) Szeretem.mindennél jobban szeretem. És erre minden egyes alkalommal rájövök, amikor meglátom :D

Utána behoztam Parikát lefutószáraztam őtis. Hát azóta vízhólyagos  a kezem, mert majd leszakadt az ostortól. :D Meghát egyszer a futószár is szétkapcsolódott vhogy és üldözhetten Parázst a legelőn, akinek feltett szándéka volt nem odajönni hozzám, amikor máskor mindig rögtön jön. Demost mostnem. :D De megfogtam még viszonylag gyorsan és utána befejeztük. Jól meghajtottam, merthamár ennyi felesleges energiája van, hogyott vágtázgat körbekörbe a legelőn akkor leszmit leadni. :D Hát voltak olyan bakolásai, hogy alig tudtam megtartani, de egyébként majdle szakadt a kezem a nagy hajtásban. Ügyesfiú őis. :)

Mapedig pihenőnapot tartottam. Megnéztem 3 filmet azok közül, amiket az hbo videotárban találtam. Stanley a szerencse fia, Görögbe fogadva, A csajok háborúja. Nos igen, nem ilyesmi filmeket szoktam nézni. Deígy kikapcsolódásnak tökéletes volt. Tényleg teljesen kipihentem magamat. A csajok háborúja meg annyimindent elindított bennem. Nosnem nem azért, mert olyan magasröptű film óriási mondanivalóval. Nemaz. Nagyonnem. Az alaptörténet, hogy vankét legjobb barátnő és ugyanarra a napra kerül az esküvő és hogy basszunk ki a másikkal, de végül a barátság győzedelmeskedik.

Demost nekem egyáltalánnem ez volt a lényeg.

Egész pici korom óta imádom a menyasszonyokat. Mamával mindig jártunk kövesden meglesni őket, amikor esküvő volt. Imádtam nézni a ruhájukat, a koszorúslányokat és énis (mint gondolom majdnem minden lány) az esküvőmről álmodoztam. Imádtam eljárni mindenféle lagzira, emlékszem, hogy mindig csillogó szemekkel mentem táncolni a menyasszonnyal. Százszor végigjátszottam már magamban, hogynekem milyen ruhám lesz meg tortám ésén hol szeretném és milyet szeretnék. Hát kate hudson ruhája meseszép volt. Ésnekem pont ez tetszik. Én naaagy ruhát szeretnék és csodaszép hajat és egykis csokrot a csokron még nem gondolkoztam, és kertben éséa leszegy csodaszép tortám is ésén nagyonnagy lagzit szeretnék nagyonnagyonsok emberrel. Bizony meg kell hívni mindenkit még aztis, akit nem szeretek vagy akiről tudom, hogy a hátam mögött utál. Csakhogy lássák, hogy nekem bizony bejött az élet és énbizony boldog vagyok ésbizony én vagyok a legszebb menyasszony a világon. :D Neem egyébként nincs feltűnési viszketegségem. Csak ez a nap rólam szóljon és énlegyek a legszebb és mindenki legyen irigy és mindenki engem figyeljen. Szóval én tulajdonképpen azt szeretném ha mindenki úgy nézne rám, mint ahogy én néztem anno mindenkire akinek esküvője volt. Valójában a férjen sose gondolkoztam. :D Hátmost istenem leszarom ő miben van csak ne rontsa az összképet a fotókon. :D:D Azaz één napom lesz és mindent én akarok megszervezni. Jade finanszírozni nem szeretném szóóval összekaphatják magukat majd az emberek. :D És nílusi hajóutat szeretnék nászútnak. Emese mondta hogy neki nemkell nagy, megő kisruhában akar férjhezmenni ha egyáltalán férjhezmegy. énmeg itt magamban KISRUHÁÁÁBAAAN? DEHÁTAZ SZENTSÉGTÖRÉÉÉS :D:D:D:D:D noshát igen, itt látszik, hogy mi a véleményem az esküvőkről. :D nagyruha, nagytorta, nagykert, nagyesküvő, nagyszerelem. A kicsi nem az én stílusom. :D De egyébként ne tűnjön úgy, hogy nekem olyan húdenagy elvárásaim vannak, csakhát van egynéhány… :D jaigen mutatom azt a meseszép ruhát

ittmeg látszik a teteje

Az a vicc egyébként, hogy egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nekem vha is lesz férjem. :D Sőőőt. Valószínűbbnek tartom, hogy nem. De ruhát én akkoris megyek egyszer próbálni ha nemlesz. Mertaznekem kell. :D

Délután leszaladtam edzésre. Hát halljátok jól beválasztottunk. :D Én azthittem meghalok. A végén márilyen tök egyszerű gyakorlatok is kezdek naagyooon megterhelőek lenni. Alig bírtam már tartani magamat remegtem mindenhol. Az óra vége felé felnézek az órára látom, hogymég 5 perc van, nade mimég olyan bőszen hasizmoztunk, hogy megfordult a fejemben, hogy úúristen mivan ha mimost találtunk vmi kétórás edzést. Háténakkor a végére megszülök. :D:D De aztán csak végelett és csak túléltem, bár megeshet, hogy holnap mozogni alig fogok bírni. Nadehát semmi sem egyszerű, ettől lesznek majd szépséges lábaim. :) Hátmondjuk ettől biztosan. :D Amikor legközelebb megyünk már veszünk bérletet is ésakkor ezentúl fogunk járni. Majd figyelek arra is, hogy mit eszek és a végén szinte tökéletes alakom lesz. Azért mondom, hogy szinte, mert tökéletes sosincs, de mindig arra kell törekedni. :)

Voltam még szalonnasütésen is Gabiéknál. Hátolyan fél12-hn12 között értem haza és végülis jól éreztem magamat. :) Ahhozképest, hogy úgy terveztem, hogycsak benézek eléggé elhúzódott, de nembánom. :)

Na szerintem mostúgy leis írtam mindent ami ma történt. Igazából nincsenek túl eseménydús napjaim. Úgydöntöttem, hogy most a nyárvége csak a lovaké lesz. Júliusban alig voltam itthon és elmondhatatlanul hiányoztak, szóval most igyekszem bepótolni mindent. Aztán este egyek ha van vmi program. Szóval most ilyen egyhangú az életem. :D

Jaés muszáj megosztanom, hogy most tényleg boldog vagyok nagyon. Talán májusban éreztem ilyet utoljára. Ésmost megint, de teljesen más miatt. Végre elégedett vagyok magammal sőt aztis mondhatnám, hogy szeretem is magamat, tornázok szóval ha minden jólmegy még boldogabb leszek.

Szóval köszönöm szépen boldogvagyok. :)

útmutató a lovardából való hazajutáshoz

1. menj ki a többiekkel a buszmegállóba
2. vedd észre, hogy a barátnőd elnézte a buszt
3. integess a gyorsjáratnak
4. káromkodj amiért baszott megállni
5. reménykedj hogy a veled lévő egyik lány riszálva tényleg tud stoppolni
6. vedd észre, hogy nem
7. ülj le a földre és próbálj úgy ülni, hogy nesüssön a nap (50fokbanárnyéknélkül)
8. amikor már teljesen reménytelennek tűnik a helyzet reményvesztetten emeld fel a kezed egy mercinek ésmegáll
9. készülj fel, hogyegy ilyen kocsiban nemfér el 4nél több ember
10. hafelkészültél döntsd el, hogy kit hagysz ott
11. namost akkor őt hagyd ott és szálljatok be 3an
12. veddészre, hogy a coránál beljebb nem hajlandóak vinni
13. szembesülj azzal, hogy a 44es amivel be tudnál menni a városba már elment
14. amikor végképp nem látsz már más lehetőséget hívd fel anyudat
15. nyígjaddig, hogy kijöjjön érted és a többiekért
16. sétálj el a lidlig és próbálj meg inni szerezni
17. amikor megvetted fedezt fel, hogy mégis beraktad a HIDEG innivalót és nemkellett volna többmint egyórán keresztül anélkül a napon szobrozni
18. (éstűrjed ahogy nekedesnek:D)